Sablon

2007 március 27. | Szerző: hujanidi |

Fura, vagy talán nem is, de nem bírom a sablonszövegeket. Értem ezalatt kifejezetten a keresztény szentszövegeket. Hívő vagyok, de mostanában menekülésre késztet, amikor olyat hallok, hogy “nyisd ki a szíved”, “menj a kereszthez”, most hirtelen nem jut több eszembe, de jegyzetelni fogok. És akkor jön ma, és hónapokig tartó hallgatást követő dedószöveg után benyög vmi weboldalt, amit nézzek meg, ahol, mondanom sem kell talán, hasonló szövegekkel találkozhatok. Ja, mert a hasonlítgatások sem a kedvenceim. Ilyenek vagyunk, meg olyanok vagyunk.  Nem vagyunk! Vagyok! Egyszer lesz talán vki, akivel vagyunk leszünk, de addig csak vagyok vmilyen. A másik meg másmilyen. Persze van pár hasonló tulajdonságunk, mert emberből van ő is. De ne mondja ezt: “Mi is ilyenek vagyunk, mint ez a szerencsétlen” vagy “ez a sérült” vagy “ez a gyerek” vagy akármi…